Helyszín: Győr, Rákóczi Ferenc utca 1.

Az épület, amely ma otthont ad Győr Város Levéltárának, 1898-ig a győri Városházaként működött. A hagyomány szerint itt raboskodott két éven keresztül a „lőcsei fehér asszony” Géczy Julianna, akit végül a Széchenyi téren ki is végeztek. Géczy Julianna történetén keresztül bepillantást nyerhetünk a Rákóczy-féle szabadságharc és az azt lezáró szatmári béke utáni időszak eseményeibe. Láthatjuk a korabeli börtönök,  és kínvallatások intézményét, illetve  kivégzések menetét. A témához régészeti adatok is kapcsolódnak, hiszen a környéken több rabsír is feltárásra került. A Széchenyi téren pedig elő került a pellengér is.

Galéria

RÉGI VÁROSHÁZA – GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS LEVÉLTÁRA

Helyszín: Győr, Rákóczi Ferenc utca 1.

Győr esetében az 1271-ben, V. István által adott kiváltságlevél teremtette meg a város létrejöttének előfeltételeit. A várba telepítettek a fehérvári polgárok által élvezett jogokban részesültek (szabad bíróválasztás, vásártartás). Sajnos a törökök közel négy éves uralma alatt az okmányok megsemmisültek, így a korábbi szabadalmi jogok visszaszerzését tanúvallomásokkal kellett igazolni.

A szabad királyi városi rangra emelés után a már korábban kialakult városi kancellária munkája a városigazgatási ügykörök bővülése révén tetemesen megnövekedett. Minden valószínűség szerint ekkor kerültek a levéltárba tartozó iratok az 1562-ben épült, akkor még földszintes városházára. Az őrzött anyag szélesebb körű volt a különböző hivatalok által ,,termeltnél”. Egyre bővülő kézikönyvtár, valamint még pecsétgyűjtemény is szerepelt a leltárban.

A háborús események során a levéltárat károsodás nem érte, de a légoltalmi biztonságba helyezés éveiben a pincék nyirkos levegője megtámadta a régebbi iratokat, jegyzőkönyveket. A rendszerváltozást követően, 1993-ban Győr Város Onkormányzatának Közgyűlése egyhangúlag megszavazta a városi levéltár szervezeti önállóságának helyreállítását és a régi városházát jelölte meg az új intézmény székhelyéül.A város levéltárát 1950-ben, nem sokkal a tanácsrendszer bevezetése után központilag egybeolvasztottak az egykori Győr-Moson Megyei Levéltárral.

Győr Város Levéltára 1994. március l-től tevékenykedik az épületben. A győri régi városháza egyik legismertebb nevezetessége az épület alatt húzodó XVII. századi pincebörtön rendszer, ahol – az igaz legenda szerint – két évig raboskodott a Lőcsei fehér asszony. Géczy Julianna történetén keresztül bepillantást nyerhetünk a Rákóczy-féle szabadságharc és az azt lezáró szatmári béke utáni időszak eseményeibe.